Bár még nincs farsangi szezon, én már nem bírtam kivárni, és sütöttem egy adag fánkot, éppen csak az íze kedvéért 🙂
A recept Nagymamámtól van, és előre szólok, borzasztó macerás. Viszont. Vannak dolgok, amikbe szeretem a gyors, egyszerűsített megoldásokat, mint például a fagyasztott zöldség, mely darabolva, és előfőzve várakozik rám a csomagolásban, a krémlevesek, melyeket csak kicsit főzni, és pürésíteni kell, vagy a tök egyszerű, pár hozzávalós keverős sütik. Vannak azonban azok az ételek, melyek teljesen mindegy, mennyi időbe, energiába kerülnek, úgy készítem el, ahogy hagyományosan évtizedek (vagy századok) óta készítik elődeim. Ilyen a húsleves, a bejgli, a pörkölt, és a fánk is.
Nagyon régóta szeretném kipróbálni, hogy képes vagyok-e rá vagy sem, de úgy voltam vele, mint a Száz év magánnyal, kellett hozzá érnem, tapasztalnom ,és látnom, hogy érteni tudjam. Értelmezni tudjam, hogy Mama mit ért az “érzéssel löttyintsd hozzá a tejet” vagy a “látni fogod mennyi vaj kell” alatt. Nem kertelek, nem a legegyszerűbb édesség a világon, de igyekszem minden információt megadni, hogy Nektek már sokkal könnyebb dolgotok legyen, mint nekem volt 🙂
A recept kb. 16-18 női tenyér méretű fánkhoz:
50 dkg liszt
1 csomag élesztő
1 tojás
100 g vaj
cukor,és tej az élesztőhöz (én egy bögrét 3/4-ig tettem tejjel, és ebbe tettem 1 evőkanál cukrot)
A tejünket megelegítjük a cukorral (mikrózni is lehet), majd belemorzsoljuk az élesztőt, elkeverjük, és meleg helyen hagyjuk, hogy felfusson. A lisztet kimérjük, hozzá adjuk a tojást, és a felfutott élesztőt, majd dagasztani kezdjük. Én ehhez gépet használtam, mert hagyomány ide-oda, ahhoz még kevésnek érzem magam, hogy puszta kézzel áljjak neki 😀 A tésztának, amikor nekiállunk, kicsit ragacsosnak kell lennie, tehát ha kevés az élesztős tej, adjunk még hozzá az egyveleghez melegített tejet.
Miután a tésztánk elkezdett egy csomóba rendeződni a keverőszár köré, 3-4 adagban adjuk hozzá a puha vajat (nem kell folyákonynak lennie, de szobahőmérsékletű, krémes legyen). Akkor van kész, ha teljesen elválik az edény falától, ehhez nagyjából 15-20 perc szükséges.
Ha kész, jön a trükk, amiről azt hittem, az én találmányom, de hamar lerángattak a Földre. Szóval tegyük át egy fém edénybe, ami nem baj, ha melegszik, és 40 fokra előelegített villanysütőbe toljuk az egészet. Gázos sütő alkalmatosságban nem tudom, működik-e a dolog, és nem is kísérleteznék vele, de a villanytűzhely szabályozható, és biztos nem fog elkezdeni sülni a tésztánk, viszont az egyenletes melegben csodálatosan meg fog kelni.
A megkelt tésztát egy lisztezett nyújtódeszkára borítjuk, ami ha jó barátai vagyunk magunknak, legyen szilikonos (2000 forint körül lehet venni ezt a vékony, asztalra is kiteríthető, kb 80 cmx50 cm-es lapot). Fontos, hogy nem szabad nyújtani rajta, ha elég ügyesek voltunk, gyönyörűen fog terülni magától is, ha pedig vastagnak találjuk, lisztezett kézzel picit egyengethetünk, húzhatunk rajta. A cél, hogy nagyjából 3 cm vastag legyen a művünk, amikor egy szűkebb bögre szájával (a profik fánkszaggatóval) köröket szaggatunk belőle. A korongjainkat ezt követően ismét keleszteni kell legalább fél órán át, amit én úgy oldottam meg, hogy tepsire pakoltam őket, és visszatoltam a sütőbe.
Na most, bár kiliszteztem a tepsiket, ez nem sokat használt, így amikor ki szerettem volna venni a nyers fánkokat a sütéshez, szinte mindannyian le voltak tapadva, melynek köszönhetően elég nyomi alakjuk lett 😀
Ezt legközelebb úgy tervezem kiküszöbölni, hogy vékonyan olajjal fogom kikenni a tepsit, így tuti, hogy nem fognak oda ragadni 🙂
Amikor kellően pufinak ítéltem a tészta korongokat, egyenként sütni kezdtem őket. Fontos, hogy az olaj sem túl forró, sem túl hideg ne legyen. Az első esetben meg fog égni a tésztánk, a második lehetőségnél pedig megszívja magát olajjal, mire megsül. Erre nem tudok tippet adni, ezt ki kell tapasztalni, de nem nagy ördöngösség, a lényeg, hogy gyöngyözzön az olaj, de ne füstöljön a túlhevültségtől.
Amikor a fánkot beletesszük a lábaskánkba, elsőként fedő alatt süssük, majd amikor megfordítottuk, hogy a másik oldal is megsüljön, már nem kell a fedő. Így lesz szép szalagos a fánk oldala.
Fontos, hogy csak azokat szedjük elő, amit meg is sütünk, a többit hagyjuk addig pihenni a melegben, mert kényes tészta, könnyen megfázik, és akkor tömör édességet kapunk, mellyel kiválóan le lehet rombolni a Halálcsillagot, de fogyasztásra nem lesz alkalmas 😀
Miután kisütöttük az összes fánkunkat, szórjuk meg porcukorral (igen, nem egy diétás recept), majd fogyasszuk egészséggel
Elismerem, hogy pepecselős recept, és nem is a legkönnyebb, de minden fáradtságot megér a kifejezés a szeretteink arcán, hogy pontosan olyat esznek, mint anno a Mamánál 🙂
Ha tetszett cikkem, ne felejts el követni Facebookon, és Instagramon (martha.t88) ahol további érdekes apróságokat osztok meg! :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: